Bár akkor még nem nevezték rezsinövelésnek a rezsinövelést, amikor a hatósági ár magasabb volt a piaci árnál, de mióta a közbeszéd legfőbb témája lett a mágikus 210 kWh/hónap fogyasztási küszöb, elkeztett a magát függetlennek nevező sajtó is rezsinövelést emlegetni.

Eközben mind a mainstream sajtóban, mind szaklapokban megjelentek átlagolt fogyasztási adatok egy-egy eszköztípusra nézve, ám ezek a számítások átláthatatlan módszertanon alapultak és kevés konkrétumot tartalmaztak. Fogtam hát magam és elkezdtem fogyasztást mérni. Több esetben meglepő eredmény született...

"Mérd meg, ami megmérhető; tedd megmérhetővé, ami nem az!"

Kezdjük az elején: szükséged van egy fogyasztásmérőre?

Talán, de zsebbe kell nyúlni: a Lidl polcain időnként megjelenő fogyasztásmérőket jobb elfelejteni (annál is inkább, mert várhatóan megnő a fogyasztásmérők iránti kereslet). Ha mérni akarsz, egy komolyabb darabot kell választani - és ezzel együtt drágábbat is:

Amit a webáruház - nos, nevezzük így - 'alsómagyar' nyelvváltozatban "teljesítmény tényező" néven emleget (power factor), az egy fontos eleme a fogyasztásmérésnek: az elektromos eszközök ugyanis meddő terhelést is generálnak, viszont lakossági fogyasztóknak többnyire csak a hasznos teljesítményt kell kifizetnie, a meddőt általában nem.

Szóval kapásból olyan mérő kell, ami képes elválasztani a hasznos és a meddő teljesítményt.

Ha gondot okozna a meddő teljesítmény megértése, gondolj a sör-analógiára: a sör a hasznos teljesítmény (Watt), a hab az elpazarolt meddő teljesítmény (Voltamper reaktív), a korsó teljes tartalma sörrel-habbal pedig a Voltamper. Nna, ha nem generálsz sok meddő terhelést, akkor neked csak a sört kell kifizetni, a hab ingyen van.

Ebből is látszik, hogy egy használható fogyasztásmérő több mint háromszor annyiba kerül, mint a gagyi. És ez még csak egy használható, nem egy jó mérőműszer.

Én az EcoFlow River áramforrásom fogyasztásmérőjét használtam. Itt fellép némi veszteség az inverternél (amikor az akksiból jövő egyenfeszültségből vátót csinál). A közölt számítások a veszteséggel korrigált adatok. Legalábbis az egyszeri veszteséggel, ami a generátor oldalán léphet fel, mert lesz még bőven veszteség a készülékek oldalán is, ami már bizony a kászülékek hibája...

Apropó, mérhetőség...

Áramfogyasztás szempontjából három csoportra érdemes osztani a háztartásban megtalálható eszközöket:

- Állandó fogyasztású eszközök: ilyenek a (többnyire) keveset fogyasztó lámpák és a jellemzően nagy áramigényű ohmos fogyasztók, mint a villanytűzhely, vízforraló, hajszárító, hősugárzó, villanybojler, stb. Ezek minden bekapcsolva töltött pillanatban ugyanannyi áramot vesznek fel, bár ma már nem ritka az olyan villanytűzhely, ami a felfűtéskor pár percig több áramot vesz fel a névleges fogyasztásánál.

- Átlagolható fogyasztású berendezések: mint a mosógép, ami bár részben ohmos fogyasztó (fűtőszál), de alapvetően változik az áramfelvétele. Ennek ellenére egy-egy alkalommal (mosógép esetén a programtól függően) ugyanannyi ideig dolgozik, így lemérhető és kiszámolható, hogy egy mosás hány kilowattórával visz közelebb a rezsirémálomhoz. Ilyen még a mikrosütő is, amiben a magnetron teljesítménye nem változik, így az alacsonyabb névleges teljesítményen való mikrózással csak azt éred el, hogy a mindig pl. 800 wattos magnetron ritkábban és rövidebb időre kapcsol be (hallani is lehet, hogy ilyenkor megváltozik a mikrosütő hangja).

- Kiszámíthatatlan fogyasztású készülékek: Számítógépek, komolyabb játékkonzolok és hangrendszerek. Ezek pillanatnyi fogyasztása nagyban függ az igénybevételtől, így ha 2 óra alatt megnézel egy filmet, vagy megírsz egy blogposztot a gépeden, az messze nem fogyaszt annyit, mintha 1 órát játszanál egy 3D-s grafikájú játékprogrammal.

Nos, vágjunk bele!

A csendes rezsigyilkosok: a lámpák

A kompakt fénycsövek (tévesen: "energiatakarékos izzók"), később a LED-izzók elterjedésével a világítással kapcsolatos áramfogyasztás nagyrészt kiesett a kollektív tudatból, vagy legalábbis erősen háttérbe szorult. Ez baj, mert sok kicsi sokra megy. Galéria:

Mivel a konyhánk észak-északkeleti tájolású, ezért a konyhapultot megvilágító fénycsövek szinte egész nap világítanak:

25 Watt, 08-24 között: 400 Wh, 0,4 kWh/nap.

A nappaliban lévő állólámpa napi átlagosan 8 órát világít, az rosszabb esetben (mindkét lámpával kalkulálva) 10 Watt, 80 Wh, 0,08 kWh/nap.

A hálószobai lámpa szerencsére csak napi 1,5 órát világít általában, de ez nem mentség a pazarló izzóra (ki is fogom cserélni): 64 Watt, 96 Wh, ~0,1 kWh/nap,

És ebbe még nem számoltam bele az érdemi fényerővel nem bíró hangulatvilágítást felkerekítve legyen 30 Watt összesen, napi 8 órában, az 240 Wh, 0,24 kWh/nap!

Szintén kihagytam a plafonokra szerelt lámpákat, amik viszont aránylag keveset vannak használatban és mindben LED-izzó van: számoljunk 7 darab lámpával, mindben 7 wattos LED-izzó, napi 3 órában, az 147 Wh, ~0,15 kWh.

Ha csak a világítás fogyasztását összeadjuk, az 0,97, vagyis felkerekítve egy egész kilowattóra naponta!

Havi szinten tehát 29-31 kWh. Évente 366 kWh!

Mivel évente 2523 kWh-t kell beosztani (ebből jön a havi 210), ezért a mi éves keretünkből 2157 kWh marad, miután azt a 366-ot elvilágítottuk. Máris tanultam annyit, hogy szarul világítunk.

A csillár fényereje BRUTÁLIS! Még a pajkaszegi ribancbunyót sem lehet látni, mert a valóságban ennél jobban tükröződik a képernyőn. Abból a három LED-izzóból kettőt ki kell csavarni, hogy ne egy 100 teralux fényerejű reflektor világítson a pofánkba. Talán a lámpatestet is érdemes lecserélni, de mindenképp kell egy 3 sakrú kapcsoló, amihez különböző fényerejű LED-izzók tartoznak, hogy lefedjük a pofaleolvasztós reflektort, az elviselhető fényerőt és a hangulatvilágítást is akár. Vagy egy dimmer kapcsoló PWM LED-lámpákkal.

Nem tartom kizártnak, hogy nem mi vagyunk az egyetlen háztartás, ami sok lámpával, pazarlóan világít.

"Mi tévézünk 5 órát, de a jenkik a hülyék"?

A bevezetőben már átvettük, hogy radarral melegítünk ételt (mikrosütő - a magnetront korábban radarokban használták), most jöjjön az, hogy a sötét múltban RÉSZECSKEGYORSÍTÓVAL néztünk filmeket!

Bizony, a CRT-televíziók de facto részecskegyorsítók voltak. És miután felváltották őket az LCD-képernyős készülékek, a TV áramfogyasztása is kiszorult a tudatunk peremére, hiszen mindenhonnan azt hallottuk, hogy az LCD keveset fogyaszt. Ez egyébként igaz, főleg az elektroncsöves készülékekhez képest.

Nos, a 60-70 Watt (váltakozott a fogyasztás) valóban töredéke a kb. 300-nak, amit egy CRT fogyaszt. Nem mellesleg a 110 centis képernyőjű smart LED TV fogyaszt annyit, mint egy "hagyományos" izzó!

A meglepetés akkor jön, ha kikapcsoljuk a készüléket:

Megnyomom a piros gombot a távirányítón, és....

MIIIIIIIIIIII?!

"Kikapcsolva" 15-20 Watt között ingadozott a fogyasztása. Oké, pontosan tudom, hogy a szmárt tévék kémkednek és mindenféle kapcsolatokat tartanak fenn a gyártójukkal, de én ezt annyival megoldottam, hogy a tűzfalban tiltottam a helyi hálózatba irányuló forgalmat a TV-ről, kivéve a DLNA-t, hogy tudjunk a NAS-ról filmeket nézni, szóval maximum a méretes pornómappámat replikálhatja ilyenkor.

De eeeeez?! A pofám leszakad. 15-20 W?! Hát feldarabolok minden kis                              a Samsungnál!

Na jó. Mély lélegzet... Számoljunk inkább! Mondjuk egész nap fogyaszt minimum 15 Wattot, az 360 Wh - kikapcsolva is - 0,36 kWh.

Emellett napi 12 órán át simán üzemel (néha csak háttérzajnak, de azért sokat is filmezünk), szóval a bekapcsolt átlagos fogyasztásból (65W) kivonjuk azt az átlagosan 15W-ot, amivel már számoltunk, marad 50W. Napi 12 órában az 600 Wh, 0,6 kWh.

Ha a kettót összeadjuk, az 0,96, azaz felkerekítve 1 kWh/nap. Ugyanúgy, mint a világításnál, tehát innentől használhatjuk azokat az adatokat: 29-31 kWh havonta, évente 366 kWh

A megmaradt 2157 kWh-os éves keretből tehát megint levonunk 366-ot, már csak 1791 kWh marad az évre.

Mit tanultunk? - Az okostévét fizikailag kell áramtalanítani, ha nem használod!

Mindenki energiavámpírja - a hűtő

Hűtőgép szinte minden háztartásban van, és bár áramot fogyaszt, de jobb, ha az étel nem rohad meg, úgyhogy hadd pörögjön a villanyóra!

Ennek ellenére kíváncsi voltam, hogy mennyit fogyaszt a középkategóriás hűtőnk: egy olcsóbb Beko-hűtő mélyhűtővel, talán "A" volt az energetikai besorolása, 2018-ban vettük.

3 Watt. Ez végre kellemes meglepetés. Olyan keveset fogyaszt alapállapotban, hogy az inverter-veszteség hibahatárában van, azaz gyakorlatilag mérhetetlen. Kinyitva 1 Wattal több a fogyasztása a benne lévő kis lámpa miatt, becsukva 2 Wattot jelzett. Három órát vártam, de a kompresszor nem akart bekapcsolni, úgyhogy feladtam a mérést.

Az tisztán látszik, hogy ha nem túl régi a hűtőd, valamennyire elviselhető energiaosztályú, jól szigetelt, akkor annak a fogyasztása miatt nem kell aggódni. Egy nagyon régi hűtő esetében érhetnek meglepetések...

Tényleges vs névleges

Itt válik érdekessé a műsor: meg akartam nézni egy teszkós kisventilátor fogyasztását is. Maximális fordulaton (legnagyobb fokozat) 33 Wattot mértem, ellentétben a venti talpán feltüntetett 30 Wattos névleges fogyasztással. 3 Watt nem sok, de 10%-os eltérés már igen. Galéria:

Szóval 33. Ha napi 16 órában üzemel 2 kisventilátor a lakásban, akkor az 1056 Wh, azaz ~1,06 kWh/nap. Ha évi 100 napos üzemmel számolunk, akkor 106 kWh/év, amit levonva a megmaradt 1791 kWh-os évi keretből marad 1685 kWh az évre. Persze ezt pont nem lehet egy évre elosztani, mert csak a nyári hónapokban ventilátorozunk, télen nem...

Várj, lesz még jobb is a tényleges =/= névleges fogyasztás problémaköre!

Trafóházakban élünk!

Rengeteg egyenfeszültséggel (közérthetőbben egyenárammal) működő eszközünk van: telefonok, laptopok, okosóra... Lényegében bármi, amiben akkumulátor van és tölteni kell.

Mivel a konnektorból váltóáram jön, ezért ezt a váltóáramot egyanárammá kell alakítani, ez pedig veszteséget jelent: amikor bedugod a telefonodba a töltőt, akkor valamennyi áramot elpazarolsz pusztán azért, mert a töltőnek egyenáramot kell csinálnia a váltóból.

Na de mennyit pazarlunk el így? Nem mellékes kérdés, hiszen az "okos"telefonok megjelenésével eltemettük a 3-4 napos akkumulátoros üzemidőt és naponta töltünk telefont. Néha naponta többször is.

A telefonom nem egy csúcsmodell, de nem is belépőszintű darab. Egy felső-középkategóriás telefontól elvárom, hogy valamennyire gazdaságosan tudjon töltődni.

A konnektorba dugva a töltő 15 Wattot vesz fel. Viszont a generátoromon vannak USB-portok is, amiken keresztül közvetlenül egyenáramot pumpálhatok a telefonba. Bedugtam hát a töltőkábelt (a konzisztencia kedvéért ugyanazt a töltőkábelt, amit a konnektoros töltőfejbe is dugtam) a gyorstöltést is támogató USB-portba és...

Jött a második "aztakurva" pillanat: közvetlen egyenáramú töltésnél kevesebb, mint a felét fogyasztja a váltóáramhoz képest. Tehát a veszteség a váltóáram egyenárammá alakításakor több, mint a hasznos teljesítmény!

A telefon lehet jó, de a töltő egy vagyon fos. Gondolom, minden típushoz ugyanazt a töltőfejet csomagolják, hiszen szabványos USB-A -> USB-C csatlakozó szabványos feszültséggel és áramerősséggel.

Na, számoljunk!

Ha 3 óra alatt töltöd fel a telefonod 15 Wattal, akkor az 45Wh per telefon per töltés. Ha naponta egyszer töltesz telefont, akkor 0,045 kWh/nap, amit szorozz fel a családban lévő telefonok számával. 4 telefon napi töltésével az 180Wh/nap, azaz 0,18 kWh/nap.

Ha az év minden napján egyszer feltöltitek a család mind a négy telefonját, akkor évi 65,7 kWh. Vonjuk ezt is le az 1685 kWh-os évi keret-maradékunkból, marad 1619,3 kWh az évre.

Ha közvetlenül egyenárammal töltesz telefont, akkor felére csökken a telefontöltési költség.

Jöjjön a neheze!

Laptop. Mint írtam, a számítógépek fogyasztása az igénybevételüktől függ, azaz jelentős különbségek vannak az üresjárati és a maximális terhelés melletti áramfelvételben. Minél gyorsabb a gép, annál jelentősebbek ezek a különbségek.

Persze egy laptop messze nem fogyaszt annyit, mint egy asztali gép:

Oké, a ThinkPad E14-es gépem töltője 65 wattos, akkor gondolom, max 65 Wattot vesz majd fel, igaz?

NEM, BAZMEG!

A 65 wattos töltő 77 Wattot szipolyoz maximális terhelés alatt (Cinebench). Fasza. Kész szerencse, hogy a generátoromon van egy 100 wattos USB-C port, a gép pedig Type-C csatlakozón keresztül töltődik. Nézzük, mennyi pénzemet lopja el a Lenovo töltője:

Közvetlenül egyenárammal meghajtva 59 Watt.

18 Watt különbség, mert a                     forintos laptophoz már nem futotta jó töltőre a Lenovónak. Közvetlen egyenáramú töltéssel tehát (terhelés alatt) két (egyenáramú) telefontöltésnyi energiát spórolhatunk.

És ha nincs leterhelve a gép?

AC üresjárat: stabilan 25 Watt.

DC üresjárat: stabilan 12 Watt. Tétlen gép mellett váltóárammal több, mint az egyenáramú fogyasztás kétszerese kell. Szép volt, Lenovo. Ti is dögöljetek meg!

Ha viszont szeretsz játszani (mármint újabb játékokkal is), akkor rossz hírem van: egy közepes, de még épp elfogadható asztali gamer PC fogyasztását mondjuk belőhetjük 600 Wattra és akkor nagyon optimistán becsültem meg. Ne felejtsük el, hogy az asztali gép tápegysége is váltóáramot alakít egyenárammá, tehát veszteség ott is lesz, legyen nagyvonalú 10%, az 660 Watt.

Ha csak annyit játszol, amennyit anyádnak hazudsz, azaz napi 2 órát, akkor az napi 1,32 kWh. 30 napra felszorozva havi 39,6 kWh.

Ha reálisabb napi 4 órával számolunk, akkor 79,2 kWh, tehát a havi 210 kWh-os keretből már csak 130 maradna. Persze csak ha 600 Wattal elvan a géped és a veszteség is max. 10%...

Mit tanultunk ma?

Képmutatás lenne egy olyan felső-középosztálybeli baromsággal elintézni a dolgot, hogy olyan eszközöket vásárolj, amik legalább "A+" energiatakarékossági besorolásúak, és ennél hasznosabb konklúziókra is eljuthatunk, ha figyelmesen kiértékeljük a mért adatokat:

- Dobj ki minden "hagyományos" izzót. Egy izzószálas fényforrás majdnem annyit fogyaszt, mint a laptopom terhelés alatt (és többet, mint egyenáramról működtetve, szintén terhelés alatt). Egy teszkógazdaságos proli LED-izzó (amilyeneket én is használok), ma már igazán olcsó (igaz, rádió-interferenciát generál a 400-480 MHz-es tartományban (UHF), de ha nem vagy rádióamatőr, akkor ez lényegtelen).

- Világíts okosan: a túl sok lámpa sok kis energiavámpír. Legyen legalább egy kétsarkú kapcsoló a csillárhoz, vagy egy dimmer (az még olcsóbb) és pár PWM LED. A fő fényforrás pedig ne olvassza ki a szemed, de lehessen mellette olvasni.

- Az okostévéhez vegyél egy távirányítós kontaktoros kapcsolót, amivel áramtalaníthatod. Lehet, hogy az enyém azért fogyaszt ennyit kikapcsolva, mert nem engedem kémkedni, és ha felderíthetné a LAN-t, akkor csak összeállítaná a kis jelentését és valóban alvó állapotba lépne, de ettől még mindig kurvára ideges vagyok. Atomjaira törném.

- Hűtőből már az olcsóbb kategória is meglehetősen takarékos, de ha valami nagyon régi hűtőd van, akkor érdemes tervbe venni a cseréjét.

- Ha van hozzá tudás, érdemes összebarkácsolni, vagy ha van rá pénz, érdemes vásárolni egy egyenáramú rendszert, ami egyetlen AC->DC inverzióval lehetővé teszi az összes egyenáramú cuccod közvetlen egyenáramú töltését. Áldott az USB, mert szabványos elektromos paraméterekkel dolgozik.

A következő részben...

Tamásból egy napra off-the-grid rezsiremete-hippi lesz. Továbbá: fúziós reaktorral fogok áramot termelni (de tényleg. GARANTÁLOM. Itt és most a szavamat adom, hogy fúziós reaktorról fogom működtetni a cuccaimat).

Maradjanak velünk, mert hétfő éjjel/kedden valamikor jön a következő rész!

P.S.: Ha te is tudod, hogy hol van a legközelebbi működő fúziós reaktor, ne spoilerezz a többieknek!